A 2019-es német faápolási kiállítás és konferencia igazán átfogóra sikerült, az elmélet és a gyakorlat jól szervezett kombinációját tapasztalhatta az érdeklődő közönség. Maga a kiállítási terület 7.000 négyzetmétes volt, 10%-kal nagyobb, mint az előző években. Ez a kiterjesztett terület a szakmai előadások mellett még több helyet biztosított a gyakorlati bemutatók számára. Több mint 20 országból érkeztek látogatók, hogy megtekintsék a vásár előtti területen , darálókat, emelőkosaras autókat, a belső térben pedig tájékozódjanak kötéltechnikai, a faállomány-menedzsmenti kérdésekben, megismerkedjenek a kataszteri szoftver kínálattal, a drónozás lehetőségeivel és határaival. A konferencia minden területről vonzotta a szakértőket és szakembereket, a nagyterem így három teljes napra a fenntartható faápolással kapcsolatos előadássorozat központjává vált.
Élménybeszámoló Augsburg, 2019. május 8.
Korábban rengeteget jártam kiállításra, bár fárasztó volt, mindig élveztem. A sürgést-forgást, az embereket,a figyelemfelkeltésre összpontosító standokat, szöveggel feleslegesen teleírt roll-upokat, és néha találó, máskor az unalomig elcsépelt marketingszlogeneket. Az idei rendezvény a területét és a kiállítók számát tekintve nekem nem tűnt nagynak, a tavalyi welsi pedig kifejezetten kicsinek. Persze minden viszonyítás kérdése.
A mi kis csapatunk egy fél napos villámlátogatásra érkezett, korábbi tapasztalatokból a következő programot sejtettem: sorbanállás, belépőjegy vásárlás, pavilon körbejárása egyik irányból, másik irányból, információs anyag begyűjtése, egy kis street-food két kérdés között, fotó, poszt, lájkbegyűjtés. Ennél szerencsére sokkal többet sikerült kihozni ebből az útból. A kiállítások közösségi – és kapcsolatépítő erejét személy szerint mindig többre tartottam, mint magát a látottakat, vagy az összegyűjthető prospektusokat. Ha valami mélyen érdekel, utánaolvasok, böngészek a neten, vagy elmerülök szakkönyvekben. Az amúgy is felgyorsult mindennapokban, ahol egyik találkozóról a másikra esetleg terepre rohanunk, ott felértékelődik az emberi és szakmai kapcsolatokra fordítható tartalmasan eltölthető idő. Augsburg pedig ilyen volt. Értékes, minőségi idő kollégákkal, üzleti partnerekkel, szakmabeliekkel.
Dr. DivósFerencre és kollégáira voltunk nagyon kíváncsiak, kerestünk a magyar műszereket bemutató standot, hogy válthassunk velük néhány szót. Az akusztikus- és az impedancia tomográfot mutatták be a különböző országokból érkező nemzetközi érdeklődőknek. Amikor pedig bennfentesként mutat be minket a stand előtt ácsorgó német vevőjelöltnek, – mondván „itt vannak a magyar kollégák”, akkor olyan büszkeséggel húzom ki magam, mintha legalábbis én írtam volna le először a longitudinális hullámok divergenciáját skaláris hullámegyenlettel.
A kiállítás több teremben párhuzamosan zajló szakmai előadásokkal is kiegészült. A beszámolókból és begyűjtött információkból arra a következtetésre jutottam, hogy érdemes lenne legközelebb meghallgatni ezeket. A címek alapján tartalmasak lehettek. Szívesen meghallgattam volna többek között Kmety Krisztián faápoló életútját is, de idő szűkében erre most tényleg nem volt lehetőség. Jövőre nem mulasztjuk el, túlélő helyett biztosan kreatív módba kapcsolunk.