ÖSSZEFOGLALÓ A II. KONFERENCIÁRÓL 1. rész
Szerző: admin | ápr 29, 2014 | Egyesület, Faápolás, faérték, faérték, Favizsgálat, Hírek, Kataszter, Kataszter, Oktatás, ismeretterjesztés, program, Rendezvény, Szakértői tevékenység |
Egyesületünk kétnapos konferenciája a Corvinus Egyetem Kertészeti karának K2 előadójában került megrendezésre.
Április 25-én, pénteken 9 órakor Lukács Zoltán az egyesület elnöke megnyitóbeszédében köszöntötte a megjelenteket. Röviden ismertette az egyesület elmúlt évi tevékenységét, az elnökség és a tagság munkáját, eredményeit. Elmondta, hogy melyek a rövidtávú és távolabbi céljaink. A rövid összefoglaló után megnyitotta a kongresszust. Az oldalon a pénteki előadások rövid összefoglalója található.
(Az előadások kezdőképére kattintva megtekinthető azok kivonatos összefoglalója)
A kongresszus első előadása az eredeti kiírásban Fajtarobbanás a fásításban, előnyök és hátrányok címmel Dr Schmidt Gábor bemutatója lett volna. Alapító tagunk hirtelen halála azonban sajnos ezt megakadályozta.
Sütöriné Dr Diószegi Magdolna és a Dísznövénytermesztési tanszék munkatársainak összeállításában egy Schmidt Gábor életútját bemutató megemlékezést láthattunk.
Lukács Zoltán
A Faápolók Egyesületének érdekképviselete.
Az egyesület elnöke elsőként arról beszélt, hogy mit kell tenni a FÁK JOGAINAK képviseletéért, és hogyan tudunk ebben minél hatékonyabban közreműködni. Második felvetése, hogy milyen érdekeket kell képviselni a FAÁPOLÓK JOGAIért. Ezután ismertette, hogy egyesületünk mit tett mindezekért az elmúlt évben. Csatlakoztunk a Magyar Díszkertészek Szövetségéhez, közös célunk, hogy az erdészeti törvényhez hasonlóan kertészeti törvényt hozzanak létre, amelynek alapelve, hogy az örökül hagyott fákat, zöldterületeket ne lehessen elherdálni, a fontosságuknak megfelelő ápolásban legyen részük. Megalakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara díszkertész alosztálya, melynek kérésére közös javaslatot teszünk a törvényi szabályzók módosítására.
Demeter Tibor
Közterületi fák növényvédelme
Demeter Tibor a FŐKERT Nonprofit ZRt növényvédelmi szakmérnöke. Bemutatta, hogy a társaság kezelésében álló, mintegy 130 000 db fa védelme milyen szerteágazó tevékenység, milyen rendszeres és preventív védekezéseket folytatnak. A közterületen felhasznált növényvédőszerek nagy része rovarölőszer, a felhasznált mennyiség túlnyomó többsége a megelőzésként felhasznált lemosószer. Rendszeres és elengedhetetlen a vadgesztenye aknázómoly és a platán csipkéspoloska elleni védekezés. Az újabban fellépő növényvédelmi problémák közül kiemelte a lepényfa gubacsszúnyog és az amerikai lepkekabóca általános elterjedését. A városi körülmények miatt folyamatos stressznek kitett, legyengült fákat számtalan gombafaj is károsítja, melyek nap mint nap újabb kihívások elé állítja a szakembert. A növényvédelemet szigorú törvényi előírások szabályozzák, például az EU-csatlakozás óta a hatóanyagok száma megközelítőleg a harmadára esett vissza, közterületen mindössze mintegy 20 különböző szer használható fel eseti engedély nélkül. Kitért arra, hogy a lakosság gyakran a kertészeket keresi meg olyan problémákkal is, melyek nem növényvédelmi, hanem közegészségügyi probléma (például kullancs, méh, vagy árvaszúnyog megjelenése). Előadása utolsó harmadában érdekes fotókkal illusztrálva bemutata, hogy a fákon a legtöbb károsítást azonban elsősorban az abiotikus kórokok és az ember okozzák.
Kelemen Géza – Dr. Tuba Katalin
Városi fák statikai kérdései
Kelemen Géza a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdővédelmi Tanszékének doktorjelöltje. Egyik fő kutatási témájáról szóló előadása új megközelítésben mutatta be a fák statikai biztonságosságának (állékonyságának) meghatározását. Először röviden ismertette a favizsgálatok fejlődésének történetét és ezek magyarországi elterjedését. A költséges, idő- és eszközigényes favizsgálati eljárások helyett a fa állékonyságának fizikai elveken alapuló kiszámítását helyezte előtérbe. A módszer lényege, hogy a fára ható erőhatás (legtöbb esetben szélterhelés) és a fa által kifejtett ellenerő (elsősorban a fa föld feletti és föld alatti részeinek súlya – a gyökérzet és a gyökértányér állapota -) hányadosát számolja ki. Amennyiben a két ellentétes erőhatás azonos, a hányados 1, ez 100%-nak fele meg, azonban a fa biztonságosságához legalább 150%-os biztosítás szükséges. A teljes biztonság 200 %-nál jelenthető ki. Az érték azért ilyen magas, mert a számítás összetevői között több nem minden esetben egyértelműen meghatározható tényező is van. Az előadásban képekkel illusztrált esettanulmányokkal igazolta elgondolását.
Dr. Tuba Katalin
Városi fák inváziós kártevői
Dr. Tuba Katalin kertészmérnök, növény- védelmi szakmérnök, a Nyugatmagyarországi Egyetem Erdővédelmi Tanszékének intézeti munkatársa. Egyik fő kutatási területe a Magyarországon megjelenő invazív kártevők. Előadásában először kitért arra, hogy miért vannak nagyobb veszélynek kitéve az urbanizált körülmények között élő fák, mint a természetes élőhelyen élők.
A városi fák károsítóit öt csoportba foglalta:
* Elsősorban a lakosság körében riadalmat keltő rovarok, melyek elenyésző növényvédelmi jelentőséggel bírnak (pl. tömegesen jelennek meg, télre a lakásokba húzódnak),
* Esztétikai károkat okoznak, de a növény nem szenved maradandó károsodást (aknák, levélrágások, szívogatások, stb.),
* Esztétikai és szennyezési károkat okozó fajok (például a mézharmatot ürítő rovarok),
* Kezdetben nem feltűnő, de hosszú távon komoly gondot okozó károsítók (jellemzően a xylofág rovarok),
* Emberi egészséget is veszélyeztető károsítók (például az allergén szőrzetű hernyók).
Az előadás utolsó negyedében kitért a törvényi szabályozásra és arra, hogy milyen inváziós rovarok megjelenése várható. Előadását a kiváló minőségű képanyag bemutatásával tette még izgalmasabbá. Az inváziós rovarfajok bejelentésére az Intézet egy honlapot üzemeltet.
Prof. Dr. Juhász Gabriela
Favizsgálat és faápolás a leggyakrabban előforduló kórokozók ellen Szlovákiában
Dr. Juhász Gabriela a Szlovák Tudományos Akadémia Erdészeti És Ökolológiai Kutató Intézetének igazgatója. Egyesületünk régi ismerőse. Ismertette az általa kidolgozott, Szlovákiában elterjedt favizsgálati metódust, melynek lényege, hogy a vizulális vizsgálat során a fa átfogó egészségi állapotát egy 0-tól 5-ig terjedő értékskálán határozzák meg. A felvételi szempontok hasonlóak az általunk is használtakhoz, a pontozás értékrendje azonban fordított – Szlovákiában az 1-es az egészséges fa. Ezután egy úgynevezett Kiértékelési Útmutatót készítenek, melynek felvétele során 93 fő szempontot vesznek figyelembe, ezeket rögzítik. A vizsgálat eredményeként ápolási javaslatot készítenek, ennek során egy 45 pontból álló értékelési rendszert használnak. A vizsgálati elv ismertetése után gyakorlatban is bemutatta egy közelmúltban Pozsonyban végzett vizsgálat anyagát.
Dr. Orlóci László
A Magyar Dísznövény Szövetség bemutatása 
Dr Orlóci László az MDSZ elnöke rövid beszédében összefoglalta a szövetség munkáját, céljait. A szövetség működésében egyesületünk is aktív részvételt vállalt, többek között a szervezet közreműködésével jelentünk meg az OMÉK-on, és az új stratégia kidolgozásakor is hatékonyan képviseltük a faápolók érdekeit.
A Magyar Díszkertészek Szövetsége által a közelmúltban elkészített ágazati stratégia ITT olvasható.
A délutáni programok gyakorlati bemutatók lettek volna, ezt azonban az eső miatt nem tudtuk végrehajtani. A meghívott előadók felkészültségét és szakmai hozzáállását dicséri, hogy vállalták a teremben történő előadásokat.
Dr Dívós Ferenc Favizsgálati bemutatója
Elsőként Prof. dr. Dívós Ferenc egyetemi tanár, a Nyugat-magyarországi Egyetem Fizika és Elektrotechnikai Intézetének igazgatója tartotta meg az általa hozott farönkön a FAKOPP 3D műszer alkalmazását és legújabb fejlesztéseit. A nagy kivetítőn jól lehetett látni a mérés folyamatát, a megjelenő adatokat. A jelenlegi műszerrel alapvető statikai vizsgálat is készíthető egyszerűen, mindössze egy fénykép és néhány adat megadásával.
A fák gyökérzetének vizsgálata az egyik legnehezebb feladat, ennek egyik legjobb módszere a húzóvizsgálat.
A vizsgálandó fa gyökérnyaka fölé helyeznek egy dőlésmérőt, a fa súlypontjába helyezett kötelet egy, a talajszint közelében elhelyezett ponthoz rögzítik egy erőkifejtésre alkalmas eszköz (vonszoló) közbeiktatásával. A húzáshoz kifejtett erő mérésére a kötélre egy műszert szerelnek. A vizsgálat során a gyökérnyakra szerelt dőlésmérőt figyelik, annak 0,2°-os határakor a húzáshoz kifejtett erőt mérik. A kutatások alapján a fák töve a 2°-os kitérésnél károsul, a fa egészségének megóvása érdekében húzzák csak tizedakkora értékig. A húzóerő értékéből kiszámítható, hogy a fa mekkora szélnyomásnak képes ellenállni.
Mivel Dívós úr gyakorlati bemutatóra volt felkérve, ezért külön előadással nem készült, de felajánlotta a legfrissebb angol nyelvű előadását közzétételre, amit ezúton is köszönünk!
Ócsvári Gábor – A fák korszerű statikai megerősítése
Ócsvári Gábor erdőmérnök, a Garden Faápoló Kft. ügyvezető igazgatója. Terve az volt, hogy a Kertészeti Egyetem Arborétumában sétálva bemutatja a cégcsoport által elvégzett statikai megerősítéseket, de biztos, ami biztos, azért készített egy bemutatót is.
Előadásában először felvetette a nehezen megválaszolható kérdést: mi értünk egy fa hasznossága alatt? A kérdését meg is válaszolta, miszerint a lakott területen élő fa hasznossága a lombfelülete, ami a korona nagyságával arányos. Kitért az élő fák statikai elemzésére, mint a közterületen álló fák biztonságosságának egyik meghatározó feladatára. Az elemzéssel határozható meg a fák állékonyságát és biztonságos megtartását szolgáló, elvégzendő megerősítés. A megerősítéseknek két nagy csoportja van: első az egész fa megerősítését jelenti második a fa egészének megtartása érdekében, az egyes részein végrehajtandó műveletek. Az előadásában gyakorlati illusztrációkkal mutatta be az eljárásokat. A fa egészét kitámasztással, lehorgonyzással stabilizálhatjuk. A fa megóvásának érdekében lehorgonyozhatjuk a gyökérzetet, különböző technológiákkal megerősíthetjük a törzset. A legváltozatosabb módszereket azonban a korona megerősítésére dolgoztak ki.
Hozzáféréssel rendelkező tagjaink az alábbi ikonra kattintva letölthetik az előadások teljes, eredeti anyagát.
