ÖSSZEFOGLALÓ A ll. KONFERENCIÁRÓL 2. rész

Egyesületünk kétnapos konferenciája a Corvinus Egyetem Kertészeti karának K2 előadójában került megrendezésre.

Április 26-án, szombaton 10 órakor kezdődött a konfenrencia második napja Az oldalon az előadások rövid összefoglalója található.

(Az előadások kezdőképére kattintva megtekinthető azok kivonatos összefoglalója)

Szaller Vilmos
Budapest parkjaiban és fasoraiban megtalálható xylofág gombafajok

Szaller Vilmos a FŐKERT Nonprofit ZRt. Fasori alközpontjának munkatársa. Elmondása szerint “Az előadás egy rendhagyó, képes diavetítés a budapesti fákkal kapcsolatban álló gombák csodálatos világáról egy favizsgáló – nem gombaszakértő – szemével.” Előadása elején elmondta, hogy a fákon található gombafajok károsítását sajnos alábecsülik, a fák által okozott káresetek döntő hányadánál kimutatható a “tettes”: valamely farontó gombafaj. A favizsgálatok során sok nehézség merül fel a gombafajok azonosításával, a hiányos technikai háttérből fakadó bizonytalanságot azonban némiképp enyhíti a fákon található, károsításra utaló jelek ismerete. A gombák nem csak károsítanak, hanem segítik is a favizsgáló munkáját, a szaprofiton, tehát a szerves anyag lebontását végző gombák például jól jelzik a talajban futó korhadó gyökereket. A legtöbb fafajnak vannak “segítő” gombái, melyek mikorrhiza kapcsolatban élnek a gyökérzeten elősegítve a tápanyag és vízfelvételt. Végül kitért a megelőzés fontosságára, mint egyetlen igazán hatásos védekezésre a fáink állékonyságát veszélyeztető és pusztulását okozó gombák ellen.

Bercsek Péter
A Margitsziget fái

 Bercsek Péter okleveles kertészmérnök, 1958-tól 16 éven át volt a Margitsziget főkertésze. Szakmai tapasztalatát kitartó kutatómunkával ötvözve több, a Margitszigetet bemutató könyv szerzője. Előadásából megismerhettük a Margitsziget jelenlegi alakjának kialakulását, a Duna szabályozási munkáinak eredeti terveit bemutatva tudhattuk meg a “Sziget” hidrológiai-geológiai rendezésének történetét. Ismertette a terület különleges, dendrológiailag értékes faállományát sok történelmi és irodalmi hivatkozással, idézettel fűszerezve. Az előadása során sok régi fényképet mutatott be, érdekes volt látni, hogy a fák történetét mind a mai napig figyelemmel kíséri, naplószerűen követi nyomon több mint ötven éve a sorsukat. Hangját hallva mindenkiben tudatosult, hogy valóban “Mesélnek a margitszigeti fák”

Bercsek Péter könyvei a honlapján felfedezhetőek: ITT

Laczkó Mária
Fasorfenntartás Hévízen

Laczkó Mária kertészmérnök, Hévíz főkertésze, a helyi GAMESZ Intézményvezetője. Előadása egy speciális adottságokkal és kihívásokkal rendelkező város zöldterület fenntartását, kiemelten a fasorok fenntartást mutatta be. A város fakataszterében 43 nemzettségbe tartozó 3260 darab fa részletes adatait tartják nyilván, ezek szakszerű ápolása igazi kihívás. Előadásából végre kiderült, hogy hogyan éri el, mivel tud többet hévízi zöldfelület fenntartás. A titok: gondos gazdaként már a tervezéstől folyamatosan jelen lenni, a munkákat időben, kiváló minőségben elvégezni. Együttműködni, jó kapcsolatokat ápolni a társcégekkel, közműszolgáltatókkal. Új, az adott körülményeknek legjobban megfelelő megoldásokat keresni, és azokat maradéktalanul végrehajtani. Az előadásban szereplő kitűnő képek bemutatást engedtek a mindennapi gondok ellenére elért látványos siker megvalósításának folyamatába.

Dr. Puskás Lajos
Favizsgálat német nyelvterületen

Dr Puskás Lajos adjunktus, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdővagyon-Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézetének tudományos munkatársa. A német nyelvterület országaiban a faápolás és a favizsgálat már hosszú történelemre tekinthet vissza, letisztult, részletesen kidolgozott szabályozás alapján működő rendszert képez. Előadásában  ismertette a favizsgálatok  jogi hátterét, a kidolgozott irányelveket, szabványokat. Irigykedve hallgattuk a faápoló- favizsgáló képzésről szóló mondatait. A  favizsgálatok módszertana egységes, kidolgozott, szabványos diagnosztikai adatlapok vannak rendszeresítve. A fákat rendszeres időközönként felülvizsgálják, a leggyakrabban vizuális vizsgálatot végeznek, melyet ritkán egészít ki más, elsősorban a fúrásellenállásmérésen alapuló vizsgálat. Tomográfos vagy húzásos vizsgálatot idő igényessége miatt csak nagyon indokolt esetben végeznek. A vizsgálatot a  faápolási javaslat követi, mely nem csak az elvégzendő munkát, hanem annak sürgősségét is előírja. A vizsgálati lapnak tartalmaznia kell a következő favizsgálat előírt idejét, valamint a vizsgálatot végző adatait is.

Hozzáféréssel rendelkező tagjaink az alábbi ikonra kattintva letölthetik az előadások teljes, eredeti anyagát.