Beszámoló az ISA 2026 Annual International Conference-ről – Detroit

Mi foglalkoztatja ma a nemzetközi arborisztikai szakmát?

Milyen új megközelítések jelennek meg a városi faállományok kezelésében? Mit mondanak a legújabb kutatások az idős fák metszéséről, a faültetésről vagy éppen a faanyag helyi hasznosításáról? És milyen szerepet kap a közösségi együttműködés, a kockázatértékelés és a szakmai felelősség?

Ezekről és számos további aktuális kérdésről szólt az ISA 2026 Annual International Conference, amelyet idén Detroitban rendeztek meg.

Az eseményen Szabó Gellért Vilmos, az az MFE ISA kapcsolattartójaként képviselte az Egyesületet. A konferencia programjában a biodiverzitástól és a városi erdészettől kezdve a koros fák megőrzésén, a faültetési gyakorlatokon és a növényvédelmen át egészen a faanyag helyi hasznosításáig számos, a hazai faápolás számára is releváns téma szerepelt.

A konferenciát követően Gellért az ISA vezetői workshopján is részt vett, ahol többek között a szervezet jövőbeli szakmai irányairól, a nemzetközi minősítések megfeleltethetőségéről, valamint a hallgatók és pályakezdők támogatásának lehetőségeiről is szó esett.

🌳 De mit lehet ezekből a nemzetközi tapasztalatokból hazahozni a magyar arborisztikába?

Erről Szabó Gellért Vilmos egy online szakmai meetingen számol be az MFE tagságának, ahol a konferencia legfontosabb előadásait, szakmai tanulságait és az ISA-ban zajló aktuális fejleményeket is bemutatja.

A beszélgetéshez Jancsó Márton is csatlakozik, aki a korábbi évben, az Új-Zélandon megrendezett ISA konferencián is részt vett. Saját nemzetközi tapasztalatai alapján arra is rávilágít, hogy miért fontos a Magyar Faápolók Egyesülete és az ISA közötti szakmai együttműködés, és milyen lehetőségeket teremthet ez a magyar faápoló szakemberek és az egész hazai szakmai közösség számára.

A két résztvevő tapasztalatai így két különböző nemzetközi konferencia élményein keresztül adnak átfogóbb képet arról, hogyan kapcsolódik a magyar faápolás a nemzetközi arborisztikai szakmai élethez.

📅 Időpont: 2026. szeptember 30. szerda 19:00
💻 Online csatlakozás

Várunk minden érdeklődő MFE-tagot! 🌳

Beszámoló az ISA 2026 Annual International Conference-ről – Detroit

A konferenciát megelőzően Gellért szakmai látogatást tett a Detroit folyón található Belle Isle szigetén, ahol a park faállományát és zöldfelületeit tekintette meg.

Biodiverzitás és közösségi szerepvállalás

A konferencia nyitóelőadását Doug Tallamy tartotta, aki a biodiverzitás csökkenésével, valamint az őshonos növények és a megfelelő növényalkalmazás ökológiai jelentőségével foglalkozott.

A városi erdészet közösségi oldalát több előadás is vizsgálta. Christine Carmichael és Sally Ross a lakosság méltányos és eredményes bevonásának lehetőségeit mutatták be a városi faültetési és faápolási programokban. A szakmai közösség működésével és a munkaerő megtartásával foglalkozott Alexander Grieve és Lawrence Law előadása is, amely a befogadó szakmai közösségek, az összetartozás és a reziliencia jelentőségét vizsgálta.

Ezek a témák is jól mutatják, hogy a városi faállományok kezelése egyre kevésbé tekinthető kizárólag technikai kérdésnek: a szakmai munka mellett a lakossági kapcsolatok, a közösségi együttműködés és a szakmán belüli közösségek szerepe is egyre fontosabbá válik.

Kockázatértékelés, kommunikáció és szakmai felelősség

A konferencia egyik fontos témaköre volt a szakmai döntések és az azokkal járó felelősség kérdése.

Ryan Suttle és Ryan Gilpin a nagy faállományok gyors, korlátozott vizuális kockázatértékelésének lehetőségeit és korlátait mutatták be. Az előadás különösen érdekes lehet a nagyobb városi faállományok felmérésével foglalkozó szakemberek számára, ahol a teljes körű vizsgálat minden egyes fa esetében jelentős erőforrást igényelhet.

A munkabiztonság és a kommunikáció oldaláról közelítette meg a kérdést Haley Vincent, aki nagy stresszel és fokozott biztonsági kockázattal járó munkakörnyezetekben alkalmazható konfliktuskezelési és kommunikációs módszerekről beszélt.

Matthew Latham előadása pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az arborisztikai dokumentáció, a szakvélemények és az ügyfélkommunikáció milyen módon teremthetnek jogi felelősséget, és hogyan lehet ezeket a kockázatokat csökkenteni.

A szakmai tanácsadói szerep fontosságát hangsúlyozta Martin Heynen is, aki azt mutatta be, hogyan válhat az értékesítéssel foglalkozó arborista pusztán szolgáltató helyett olyan megbízható szakmai tanácsadóvá, aki etikai szempontokra, szakmai szabványokra és kockázatértékelésre alapozza döntéseit.

Koros fák és a városi infrastruktúra

Kiemelt témát jelentett az érett, nagy méretű fák megőrzése is.

Jaq Payne „From ‘Plant More Trees’ to ‘Preserve More Trees’” című előadásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a faültetés mellett a már meglévő nagy és érett fák megőrzése is alapvető városi érdek. Ezek a fák jelentős ökológiai és városszerkezeti értéket képviselnek, ezért kezelésük során a megőrzésnek kiemelt szempontként kell megjelennie.

Az idős fák kezelésének egy konkrétabb kérdését vizsgálta Dr. Linda Chalker-Scott előadása a retrenchment pruning, vagyis az idős fák visszavágásának tudományos hátteréről. A program a módszerrel kapcsolatos kutatási eredményeket és a jelenlegi tudományos bizonytalanságokat is elemezte.

Faültetés: kutatásból a gyakorlatba

A fiatal fák sikeres telepítése és hosszú távú fejlődése szintén hangsúlyos témakör volt.

Drew Zwart három kísérlet eredményein keresztül mutatta be, milyen tényezők segíthetik a sikeres faültetést, a megfelelő megeredést és a fiatal fák fejlődését.

Alessio Fini előadása a fafajválasztás és az ültetést követő metszés hatását vizsgálta a fák megeredésére, növekedésére és stressztűrésére.

A két előadás közös tanulsága, hogy a sikeres faültetés nem az ültetés pillanatával kezdődik és nem is ott ér véget: a megfelelő fajválasztás, az ültetés módja és az ezt követő gondozás egyaránt meghatározza a fa későbbi fejlődését.

Városi faanyag mint erőforrás

Érdekes és a fenntarthatóság szempontjából különösen aktuális témát mutatott be Gordon Smith III és Paul Hickman Detroit példáján keresztül.

Az „Urban Wood as Local Community Infrastructure” című előadás azt vizsgálta, hogyan kezelhető a városi fákból származó faanyag nem egyszerűen hulladékként, hanem helyi közösségi és gazdasági erőforrásként.

A megközelítés jól illeszkedik ahhoz a szemlélethez, amelyben a városi faállomány teljes életciklusát érdemes figyelembe venni – a faültetéstől és fenntartástól egészen a fa kivágása utáni hasznosításig.

Növényvédelem és új szakmai ajánlások

A városi faállományok egészségügyi problémái szintén több előadásban megjelentek.

Alexander Martin a kőris-karcsúdíszbogár előrehaladott fertőzéseinek kezeléséről, az injektálás eredményességéről és a különböző beavatkozások gazdasági hatásairól beszélt.

A városi erdők integrált növényvédelmének kérdéseit Chad Rigsby és Kevin Chase panelbeszélgetése járta körül, különös figyelmet fordítva a városi környezet sajátos kihívásaira, a kutatási prioritásokra és a jövőbeli fejlesztési irányokra.

Szintén fontos szakmai újdonságként jelent meg az ISA új, fák mechanikai megtámasztására vonatkozó Best Management Practices ajánlása, amelyet Tom Smiley és Stella Dee mutattak be. Az előadás többek között a koronabiztosítás, a merevítés és az alátámasztás módszereit érintette.

A 3+30+300 elv tapasztalatai

A városi zöldfelületek és az emberi életminőség kapcsolatát vizsgálta Dr. Cecil Konijnendijk, aki a 3+30+300 elv első öt évének tapasztalatait összegezte.

Az elv célja, hogy a városlakók számára a mindennapi környezetben is megfelelő hozzáférést biztosítson a zöldfelületekhez, miközben a városi lombkorona növelésével és a zöldfelületek minőségével is foglalkozik. Az előadás az elmúlt öt év gyakorlati tapasztalatait és a megközelítés alkalmazásának tanulságait mutatta be.

ISA vezetői workshop

A konferenciát követően Szabó Gellért Vilmos részt vett az ISA vezetői workshopján is.

A programot Samuel Ma, az ISA igazgatótanácsának elnöke, valamint Caitlyn Pollihan, az ISA vezérigazgatója és ügyvezető igazgatója nyitotta meg. A workshop egyik központi témája az ISA jövője, a szervezet előtt álló feladatok és a következő időszak szakmai prioritásai voltak.

Az Ownership Linkage Committee aktuális munkájáról John Coles, az ISA igazgatótanácsának alelnöke számolt be.

A vezetői program során több szervezeti változás és jövőbeli irány is szóba került. Elköszönt a leköszönő elnök, Sharon Jean-Philippe, valamint az elnökség leköszönő tagjai, és bemutatkozott Samuel Ma Hongkongból, a következő elnök.

Szintén napirenden volt a nem ISA minősítések megfeleltethetőségének kérdése, valamint a tanulók és hallgatók támogatásának erősítése, illetve az ISA szakmai programjaiba való bekapcsolódásuk elősegítése.

Nemzetközi szakmai kapcsolatok

A konferencia természetesen nemcsak az előadásokról szólt. A nemzetközi szakmai események egyik legfontosabb értéke, hogy lehetőséget teremtenek a különböző országokban dolgozó arboristák, kutatók és szakmai szervezetek képviselői közötti kapcsolatok építésére.

A konferenciához kapcsolódó programok és találkozások ezt Detroitban is lehetővé tették. A szakmai program mellett Gellért részt vett a hivatalos fogadásokon, valamint a helyi vendéglátók meghívására egy Detroit Tigers baseball mérkőzésen is, amely kötetlenebb környezetben teremtett lehetőséget a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolására.

Az ISA 2026 konferenciája ismét megmutatta, hogy az arborisztika nemzetközi szinten is folyamatosan változó, kutatásokkal és új gyakorlati megoldásokkal fejlődő szakmai terület. A városi fák kezelésében egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudományos bizonyítékokra épülő döntéshozatal, a koros fák megőrzése, a közösségi szempontok, a fenntarthatóság és a szakmai felelősség.

A konferencián elhangzottak számos olyan kérdést vetnek fel, amelyek a magyar faápolás számára is relevánsak lehetnek – ezért különösen fontos, hogy a nemzetközi tapasztalatok és szakmai párbeszédek a hazai szakmai közösséghez is eljussanak.