Beszámoló a 2026-os Vilniusi EAC közgyűlésről

Merre tart jelenleg az európai faápolás és városi arborisztika? Milyen kutatások, szabványok és fejlesztések alakítják a következő évek szakmai munkáját, és milyen kihívásokkal szembesülnek a faápolással foglalkozó szakemberek Európa-szerte?

Ezekre a kérdésekre adott ismét átfogó képet az idei EAC AGM (European Arboricultural Council Annual General Meeting), amelyet 2026 júniusában Vilniusban rendeztek meg. Az eseményen az MFE támogatásával egyesületünk egyik elnökségi tagja, Dr. Puskás Lajos is részt vett, aki a konferencia és a közgyűlés legfontosabb szakmai tapasztalatairól számolt be.

A rendezvény első napján került sor a European City of Trees díj átadására. Az idei elismerést a litvániai Druskininkai városa nyerte el, amely Litvánián belül is kiemelkedő zöldfelületi aránnyal rendelkezik a belterületeken. A díj jól mutatja, hogy a városi fák és a zöldinfrastruktúra jelentősége Európa-szerte egyre nagyobb hangsúlyt kap.

A konferencia előadásai idén is széles témakört öleltek fel: a gyakorlati faápolási kérdésektől a legújabb kutatási eredményeken át a digitális fejlesztésekig számos aktuális szakmai téma került terítékre. Jól érzékelhető volt, hogy a városi faállományok kezelése egyre inkább adatvezérelt, kutatásokra támaszkodó és multidiszciplináris területté válik.

Különösen érdekes volt Vilnius város térinformatikai rendszerének bemutatása. A rendszer nem csupán a városi faállomány nyilvántartását teszi lehetővé, hanem az egyes fákhoz kapcsolódó történeti és helytörténeti információkat is integrálja. A digitális fakataszterek és a kapcsolódó adatbázisok fejlesztése Európa számos városában kiemelt területté vált, hiszen a pontos adatok a fenntartási döntések, a kockázatkezelés és a várostervezés alapját jelentik.

A növényegészségügyi témák közül kiemelkedett a gombafertőzések elleni biológiai védekezési lehetőségekről szóló előadás. A trichoderma gombával végzett felülfertőzéses kezelések tapasztalatai biztató eredményeket mutattak, ezért a módszer szélesebb körű tesztelése és gyakorlati alkalmazása a jövőben egyre nagyobb jelentőséget kaphat.

Jelentős érdeklődés övezte a mesterséges veteranizáció ökológiai hatásait vizsgáló kutatás eredményeit is. A módszer célja, hogy fiatalabb vagy középkorú, de kedvezőtlen életkilátásokkal rendelkező fákon mesterségesen olyan sérüléseket és élőhelyelemeket hozzanak létre, amelyek természetes körülmények között csak idős fákon alakulnak ki. Odúk kialakítása, kéreghántás vagy egyéb sérülések létrehozása révén olyan élőhelyek jöhetnek létre, amelyek számos rovar-, gomba- és madárfaj számára biztosítanak megtelepedési lehetőséget. A hosszabb távú monitoring eredményei azt mutatják, hogy a módszer jelentősen hozzájárulhat a helyi biodiverzitás növeléséhez.

Kiemelt figyelmet kapott a hegyijuhar-kéregbetegség (Cryptostroma corticale) hollandiai terjedését bemutató előadás is. A Magyarországon is azonosított kórokozó nemcsak növényegészségügyi, hanem munkavédelmi szempontból is komoly kihívást jelent. A spórák belélegzése súlyos légzőszervi megbetegedéseket okozhat, emellett a fertőzött faanyag szállítása, aprítékolása vagy a faapríték kerti felhasználása hozzájárulhat a betegség további terjedéséhez. Az előadás rámutatott arra is, hogy a faápolók, kertészek és erdészek szerepe különösen fontos a fertőzés terjedésének megelőzésében.

A konferencia végén az EAC tájékoztatást adott az európai faápolási szabványok jelenlegi helyzetéről, a folyamatban lévő felülvizsgálatokról és az előkészítés alatt álló új szabványokról. A közeljövőben várható dokumentumok elsősorban a munkavégzés és a munkabiztonság kérdéseit érintik, különös tekintettel a kötéltechnikára, a tehereresztésre és az emelőkosaras munkavégzésre. A szabványosítás továbbra is az EAC egyik legfontosabb szakmai feladata.

A rendezvény második napján került sor az EAC éves közgyűlésére. A kötelező tisztújítások során két új tagország, Belgium és Szlovákia is csatlakozott a szervezethez, tovább erősítve az európai szakmai együttműködést. A vezetőségben két személyi változás történt, a választás formális jellegű volt, mivel az új jelöltek száma megegyezett a leköszönő tisztségviselők számával.

A pénzügyi beszámolót követően a különböző munkacsoportok ismertették a folyamatban lévő projektek aktuális állását és a következő évek fejlesztési terveit. Az egyik legjelentősebb kezdeményezés egy közös, digitális faápolási tudásbázis létrehozása, amely teljes mértékben digitális szolgáltatásokkal egészül ki. Az indexelt, kereshető és katalogizált adatbázis célja a szakmai ismeretek könnyebb hozzáférhetősége és a nemzetközi tudásmegosztás támogatása. A tervek szerint a próbaüzem néhány hónapon belül elindulhat, hosszabb távon pedig a mesterséges intelligencián alapuló keresőrendszerek számára is biztosíthatnak szabályozott hozzáférést.

Szintén közép- és hosszú távú célként fogalmazódott meg egy angol nyelvű, faápolási témájú tudományos folyóirat létrehozása. Az EAC ezzel a kezdeményezéssel a szakterület kutatási és fejlesztési tevékenységeit kívánja támogatni, valamint lehetőséget teremtene az európai kutatási eredmények szélesebb körű megjelenésére. Jelenleg több európai szakmai és kutató szervezettel folynak egyeztetések a lehetséges együttműködésekről, többek között az urban forestry és a zöldfelület-gazdálkodás területén működő szervezetek bevonásával.

Emellett előkészítés alatt áll egy, az EAC által koordinált és társfinanszírozott kutatás-fejlesztési pályázati rendszer is, amely a szakterület innovációs projektjeit és fejlesztéseit kívánja támogatni. A kezdeményezés hosszabb távon új lehetőségeket nyithat a gyakorlati szakemberek és a kutatóintézmények együttműködésében.

A számos szakmai egyeztetés, előadás és a megszámlálhatatlan mennyiségű kávé mellett a résztvevők figyelmét egy váratlan litván légiriadó-riasztás is fokozott készenléti állapotban tartotta, amely különleges és emlékezetes momentuma volt az idei találkozónak.

A vilniusi EAC AGM ismét jól mutatta, hogy az európai faápolás egyre erősebben támaszkodik a kutatásra, a digitalizációra, a nemzetközi együttműködésekre és a tudásmegosztásra. A biodiverzitás-védelem, a növényegészségügyi kihívások, az új szabványok és a digitális fejlesztések egyaránt meghatározó szerepet játszanak a következő évek szakmai munkájában.